Ezen a héten az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO), a WHO-val együttműködve közzétette első globális jelentését a sejt-alapú termékek élelmiszer-biztonsági szempontjairól.
A jelentés célja, hogy szilárd tudományos alapot biztosítson a szabályozási keretek és a hatékony rendszerek létrehozásának megkezdéséhez az alternatív fehérjék biztonságának biztosítása érdekében.
Corinna Hawkes, a FAO Élelmiszer -rendszerek és Élelmezési Biztonsági Osztályának igazgatója elmondta: „A FAO -val együtt támogatja tagjait olyan tudományos tanácsokkal, amelyek hasznosak lehetnek az élelmiszer -biztonsági kompetens hatóságok számára, hogy alapul használják a különféle élelmiszer -biztonsági kérdések kezelését”.
A FAO nyilatkozatában kijelentette: „A sejt alapú ételek nem futurisztikus ételek.
A jelentés kimondja, hogy ezek az ösztönző élelmiszer -rendszer -innovációk a „óriási élelmiszer -kihívásokra” reagálnak, amelyek a világ népességének 2050 -ben elértek.
Mivel néhány sejt-alapú élelmiszertermék már a fejlesztés különböző szakaszaiban van, a jelentés szerint „kritikus fontosságú az általuk okozott előnyök objektív felmérése, valamint a velük kapcsolatos összes kockázat-ideértve az élelmiszerbiztonságot és a minőségi aggályokat”.
A sejt-alapú élelmiszerek élelmezésbiztonsági szempontjai címû jelentése magában foglalja a releváns terminológiai kérdések irodalmi szintézisét, a sejt-alapú élelmiszer-előállítási folyamatok alapelveit, a szabályozási keretek globális táját, valamint az Izrael, Katar és Szingapúr esettanulmányait, amelyek „különféle hatóköröket, struktúrákat és kontextusokat kell kiemelni a sejt-alapú élelmiszerekhez szükséges szabályozási kereteket.
A kiadvány magában foglalja a FAO által vezetett szakértői konzultáció eredményeit, amelyeket tavaly novemberben Szingapúrban tartottak, ahol átfogó élelmiszerbiztonsági veszély azonosítását végezték-a veszély azonosítása a hivatalos kockázatértékelési folyamat első lépése.
A Veszély-azonosítás a sejt-alapú élelmiszer-előállítási folyamat négy szakaszát fedte le: a sejtek beszerzése, a sejtek növekedése és termelése, a sejtek betakarítása és az élelmiszer-feldolgozás. A szakértők egyetértettek abban, hogy bár sok veszély már jól ismert, és a hagyományosan előállított élelmiszerekben is léteznek, a hangsúlyt a konkrét anyagokra, bemenetekre, összetevőkre-beleértve a potenciális allergéneket-és a sejt alapú élelmiszer-előállítására jellemzőbb eszközökre kell helyezni.
Noha a FAO a „sejt-alapú élelmiszerekre” utal, a jelentés elismeri, hogy a „megművelt” és a „tenyésztett” kifejezéseket az iparágban általában használják. A FAO sürgeti a nemzeti szabályozó testületeket, hogy hozzanak létre egyértelmű és következetes nyelvet a téves kommunikáció enyhítésére, amely elengedhetetlen a címkézéshez.
A jelentés azt sugallja, hogy a sejt-alapú élelmiszer-alapú élelmiszer-biztonsági értékelések esetenkénti megközelítése megfelelő, mivel bár a termelési folyamatról általánosítások elvégezhetők, minden termék különböző sejtforrásokat, állványokat vagy mikrokarrolyókat, a táptalaj-összetételeket, a termesztési feltételeket és a reaktor tervezését alkalmazhatja.
Azt is kijelenti, hogy a legtöbb országban a sejt-alapú élelmiszerek kiértékelhetők a meglévő új élelmiszer-keretekben, hivatkozva Szingapúr új élelmiszer-előírásainak módosítására, hogy a sejt alapú élelmiszereket és az Egyesült Államok hivatalos megegyezését a címkézésről és a biztonsági követelményekről az élelmiszerek tenyésztett sejtjeiből és a baromfiból készültek, mint példák. Hozzáteszi, hogy az USDA kijelentette, hogy előírja az állati sejtekből származó hús- és baromfitermékek címkézését.
A FAO szerint „jelenleg korlátozott mennyiségű információ és adat található a sejt alapú élelmiszerek élelmiszer-biztonsági szempontjairól, hogy támogassák a szabályozókat a megalapozott döntések meghozatalában”.
A jelentés megjegyzi, hogy a globális szintű adatgyűjtés és a megosztás elengedhetetlen a nyitottság és a bizalom légkörének megteremtéséhez, hogy lehetővé tegye az összes érdekelt fél pozitív részvételét. Azt is mondja, hogy a nemzetközi együttműködési erőfeszítések a különféle élelmiszerbiztonsági illetékes hatóságok, különösen az alacsony és közepes jövedelmű országok számára előnyösek lennének, hogy bizonyítékokon alapuló megközelítést alkalmazzanak a szükséges szabályozási intézkedések elkészítéséhez.
Úgy fejezi be, hogy kijelenti, hogy az élelmiszerbiztonság mellett más tárgyterületek, például a terminológia, a szabályozási keretek, a táplálkozási szempontok, a fogyasztói észlelés és az elfogadás (beleértve az ízét és a megfizethetőséget) ugyanolyan fontosak, és valószínűleg még fontosabbak abban a szempontból, hogy ezt a technológiát a piacon bevezetjük.
A szingapúri szakértői konzultációra tavaly november 1–4 -én tartott, a FAO 2022. április 1 -jétől június 15 -ig nyitott globális szakértői felhívást adott ki annak érdekében, hogy szakértői csoportot alakítson ki, multidiszciplináris szakterületekkel és tapasztalatokkal.
Összesen 138 szakértő alkalmazott, és egy független kiválasztási testület felülvizsgálta és rangsorolta az alkalmazásokat az előre meghatározott kritériumok alapján-33 jelentkező került kiválasztásra. Közülük 26 befejezte és aláírta a „Titoktartási vállalkozást és az érdeklődésről szóló nyilatkozatot” formát, és az összes nyilvánosságra hozatali érdek kiértékelése után az észlelt összeférhetetlenség nélküli jelölteket szakértőként sorolták fel, míg az ügyben releváns háttérrel rendelkező jelöltek, és ezt a potenciális összeférhetetlenségként felsorolták.
A műszaki testület szakértői:
Lanil Kumar Anális, Thaiföld Ázsiai Technológiai Intézet professzora
Lwilliam Chen, a szingapúri Nanyang Technológiai Egyetem, a Nanyang Technológiai Egyetemen (alelnök) adományozott professzor és igazgatója (alelnök)
LDEEPAK Choudhury, a biomanufaltási technológia vezető tudósa, a Bioprocessing Technology Institute, a Tudományos, Technológiai és Kutatási Ügynökség, Szingapúr
Lsghaier Chriki, egyetemi docens, Institut Supérieur de l'Agriculture Rhône-Alpes, Kutató, Nemzeti Mezőgazdasági Kutatóintézet, Force és Környezet, Franciaország (munkacsoport alelnöke)
Lmarie-Pierre Ellies-Oury, asszisztens professzor, Institut National de la Recherche Agronomique et de L'Evironement és Bordeaux Sciences Agro, Franciaország
Ljeremiah Fasano, az Egyesült Államok Élelmezési és Gyógyszerügynökségének vezető politikai tanácsadója (elnök)
Lmukunda Goswami, fő tudós, Indiai Mezőgazdasági Kutatási Tanács, India
Lwilliam Hallman, a Rutgers Egyetem professzora és elnöke, USA
LGEOFFREY MURIIRA KARAU, Minőségbiztosítás és ellenőrzés, Kenya Szabványügyi Iroda, Kenya
Lmartín Alfredo Lema, biotechnológus, Quilmes Nemzeti Egyetem, Argentína (alelnök)
LreZa Ovissipour, a Virginia Politechnikai Intézet és az Egyesült Államok Állami Egyetem asszisztens professzora
Lchristopher Simuntala, a biológiai biztonsági tiszt, a Nemzeti Biológiai Biztonsági Hatóság, Zambia
Lyongning Wu, a Kína Nemzeti Élelmezési Biztonsági Kockázatértékelési Központjának fő tudósa
A postai idő: december 04-2024