Ezen a héten az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) a WHO-val együttműködve közzétette első globális jelentését a sejtalapú termékek élelmiszer-biztonsági vonatkozásairól.
A jelentés célja, hogy szilárd tudományos alapot biztosítson a szabályozási keretek és a hatékony rendszerek létrehozásának megkezdéséhez az alternatív fehérjék biztonságosságának garantálása érdekében.
Corinna Hawkes, az FAO élelmiszerrendszerek és élelmiszerbiztonsági részlegének igazgatója elmondta: „A FAO a WHO-val együtt tudományos tanácsokkal támogatja tagjait, amelyek hasznosak lehetnek az élelmiszerbiztonsági hatóságok számára a különféle élelmiszerbiztonsági kérdések kezelésének alapjául.”
Az FAO egy nyilatkozatban azt írta: „A sejtalapú élelmiszerek nem futurisztikus élelmiszerek. Több mint 100 vállalat/startup fejleszt már sejtalapú élelmiszertermékeket, amelyek készen állnak a kereskedelmi forgalomba hozatalra és jóváhagyásra várnak.”
A jelentés szerint ezek az élelmiszerrendszer-innovációk a 2050-re várhatóan 9,8 milliárd fős világ népességével kapcsolatos „óriási élelmezési kihívásokra” adott válaszok.
Mivel egyes sejtalapú élelmiszertermékek már a fejlesztés különböző szakaszaiban vannak, a jelentés szerint „kritikus fontosságú objektíven értékelni az általuk nyújtott előnyöket, valamint a velük kapcsolatos kockázatokat – beleértve az élelmiszer-biztonsági és minőségi aggályokat is”.
A „Sejtalapú élelmiszerek élelmiszerbiztonsági vonatkozásai” című jelentés tartalmazza a releváns terminológiai kérdések, a sejtalapú élelmiszer-termelési folyamatok alapelveinek, a szabályozási keretek globális környezetének, valamint Izrael, Katar és Szingapúr esettanulmányainak szakirodalmi szintézisét, „hogy kiemelje a sejtalapú élelmiszerekre vonatkozó szabályozási kereteiket övező eltérő hatóköröket, struktúrákat és kontextusokat”.
A kiadvány tartalmazza a FAO által vezetett, tavaly novemberben Szingapúrban tartott szakértői konzultáció eredményeit, ahol átfogó élelmiszer-biztonsági veszélyazonosítást végeztek – a veszélyazonosítás a hivatalos kockázatértékelési folyamat első lépése.
A veszélyazonosítás a sejtalapú élelmiszer-előállítási folyamat négy szakaszát ölelte fel: a sejtek beszerzését, a sejtek növekedését és előállítását, a sejtek begyűjtését, valamint az élelmiszer-feldolgozást. A szakértők egyetértettek abban, hogy bár számos veszély már jól ismert, és ugyanúgy létezik a hagyományosan előállított élelmiszerekben is, a hangsúlyt esetleg azokra a specifikus anyagokra, inputokra, összetevőkre – beleértve a potenciális allergéneket is – és berendezésekre kell helyezni, amelyek inkább a sejtalapú élelmiszer-előállításra jellemzőek.
Bár az FAO „sejtalapú élelmiszerekre” hivatkozik, a jelentés elismeri, hogy a „tenyésztett” és a „tenyésztett” kifejezéseket az iparágban is gyakran használják. Az FAO sürgeti a nemzeti szabályozó testületeket, hogy világos és következetes nyelvet használjanak a félreértések elkerülése érdekében, ami kulcsfontosságú a címkézés szempontjából.
A jelentés szerint a sejtalapú élelmiszerek élelmiszer-biztonsági értékeléséhez eseti alapon kell eljárni, mivel bár általánosítások tehetők a gyártási folyamatról, minden termék eltérő sejtforrásokat, állványzatokat vagy mikrohordozókat, táptalaj-összetételeket, tenyésztési körülményeket és reaktorkialakításokat alkalmazhat.
Azt is kijelenti, hogy a legtöbb országban a sejtalapú élelmiszerek a meglévő új élelmiszerekre vonatkozó keretrendszerek keretében értékelhetők, példaként említve Szingapúr új élelmiszerekre vonatkozó szabályozásának módosításait, amelyek a sejtalapú élelmiszereket is magukban foglalják, valamint az Egyesült Államok hivatalos megállapodását az állati és baromfi tenyésztett sejtjeiből készült élelmiszerek címkézéséről és biztonsági követelményeiről. Hozzáteszi, hogy az USDA kinyilvánította szándékát, hogy szabályozásokat dolgozzon ki az állati sejtekből származó hús- és baromfitermékek címkézésére vonatkozóan.
Az FAO szerint „jelenleg korlátozott mennyiségű információ és adat áll rendelkezésre a sejtalapú élelmiszerek élelmiszer-biztonsági vonatkozásairól, amelyek segíthetnék a szabályozó hatóságokat a megalapozott döntések meghozatalában”.
A jelentés megjegyzi, hogy a globális szintű adattermelés és -megosztás elengedhetetlen a nyitottság és a bizalom légkörének megteremtéséhez, hogy lehetővé tegyék az összes érdekelt fél pozitív szerepvállalását. Azt is állítja, hogy a nemzetközi együttműködési erőfeszítések a különböző élelmiszer-biztonsági illetékes hatóságok, különösen az alacsony és közepes jövedelmű országok hatóságai számára előnyösek lennének abban, hogy bizonyítékokon alapuló megközelítést alkalmazzanak a szükséges szabályozási intézkedések előkészítéséhez.
Végül kijelenti, hogy az élelmiszer-biztonság mellett más témakörök, mint például a terminológia, a szabályozási keretek, a táplálkozási szempontok, a fogyasztói észlelés és elfogadottság (beleértve az ízt és a megfizethetőséget) ugyanolyan fontosak, sőt talán még fontosabbak is e technológia piaci bevezetése szempontjából.
A tavaly november 1. és 4. között Szingapúrban tartott szakértői konzultációra az FAO nyílt globális szakértői felhívást tett közzé 2022. április 1. és június 15. között, hogy multidiszciplináris szakterületekkel és tapasztalattal rendelkező szakértői csoportot alakítson.
Összesen 138 szakértő jelentkezett, és egy független kiválasztási bizottság előre meghatározott kritériumok alapján értékelte és rangsorolta a pályázatokat – 33 pályázót választottak ki. Közülük 26-an töltöttek ki és írtak alá egy „Titoktartási kötelezettségvállalás és érdekeltségi nyilatkozat” űrlapot, és az összes bejelentett érdekeltség értékelése után azokat a jelölteket, akiknél nem észleltek összeférhetetlenséget, szakértőként sorolták fel, míg azokat a jelölteket, akik releváns háttérrel rendelkeznek az adott ügyben, és akik potenciális összeférhetetlenségnek tekinthetők, erőforrásként sorolták fel.
A műszaki testület szakértői a következők:
lAnil Kumar Anal, professzor, Ázsiai Technológiai Intézet, Thaiföld
William Chen, a szingapúri Nanyang Műszaki Egyetem adományozott professzora és az élelmiszertudományi és -technológiai tanszék igazgatója (alelnök)
Deepak Choudhury, a biogyártástechnológia vezető tudósa, Bioprocessing Technology Institute, Agency for Science, Technology and Research, Szingapúr
lSghaier Chriki, egyetemi docens, Institut Supérieur de l'Agriculture Rhône-Alpes, kutató, Nemzeti Mezőgazdasági, Élelmiszer- és Környezetvédelmi Kutatóintézet, Franciaország (a munkacsoport alelnöke)
lMarie-Pierre Ellies-Oury, adjunktus, Institut National de la Recherche Agronomique et de L'Environnement és Bordeaux Sciences Agro, Franciaország
lJeremiah Fasano, vezető politikai tanácsadó, Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala (FDA), USA (elnök)
Mukunda Goswami, vezető tudós, Indiai Mezőgazdasági Kutatási Tanács, India
William Hallman, professzor és tanszékvezető, Rutgers Egyetem, Amerikai Egyesült Államok
Geoffrey Muriira Karau, minőségbiztosítási és ellenőrzési igazgató, Szabványügyi Hivatal, Kenyai
lMartín Alfredo Lema, biotechnológus, Quilmes Nemzeti Egyetem, Argentína (alelnök)
lReza Ovissipour, adjunktus, Virginia Polytechnic Institute and State University, USA
Christopher Simuntala, vezető biológiai biztonsági tisztviselő, Nemzeti Biológiai Biztonsági Hatóság, Zambia
lYongning Wu, vezető tudós, Nemzeti Élelmiszerbiztonsági Kockázatértékelési Központ, Kína
Közzététel ideje: 2024. dec. 4.